Xi'an

西安 Xī'ān

Xi'an (a nyugat békeje) Senhszi tartomány 陕西 Shǎnxī fővárosa Északnyugat-Kínában, a Guanzhong-síkságon 关中 Guānzhōng. Egyik a legrégebbi város Kínában. A Ming-dinasztia előtt 长安 Cháng'ān néven ismerték, azaz Örök Béke. Egyike Kína négy nagy történelmi fővárosának. A Selyemút kezdőpontja. Leginkább az Első Császár agyagseregééről híres.

Gyakorlati információk:
- Népesség: 8 467 837 fő (2010)
- Terület: 9 983 km²
- Népsűrűség: 848 fő/km² - Irányítószám: 710000 - 710090
- Hívószám: 029
- Koordináták: 34° 15′ É 108° 57′ K
- A város virága: Gránátalma
- A város fája: Japán pagodafa
- Weboldal: www.xa.gov.cn

Xi'an története

Xi'an gazdag történelmet és jelentős kulturális örökséget őriz.

Eredet

Xi'an Kína kulturális és politikai központja lett az i. e. 11. században, a Csou-dinasztia 周 Zhōu alapításával. A Csou fővárosa a Fengjing 丰京 Fēngjīng és Haojing 鎬京 Hàojīng ikervárosokban jött létre, amelyek együtt Fenghao 沣镐 Fēnghào néven voltak ismertek, és a mai Xi'an délnyugati részén helyezkedtek el. Ezt az elrendezést Zongzhou 宗周 Zōngzhōu néven is ismerték, hogy jelezze fővárosi szerepét a vazallus államok felett. I. e. 770-ben a fővárost politikai zavargások miatt Lojangba 洛阳 Luòyáng helyezték át. A Hadakozó államok korszaka után Kína először egyesült a Csin-dinasztia 秦 Qín (i. e. 221-206) alatt, a fővárossal Hsziangjangban 咸阳 Xiányáng, éppen a modern Xi'an északnyugati részén. Kína első császára, Csin Si Huang 秦始皇 Qínshǐhuáng rendelte el az agyagsereg és mauzóleuma építését Xi'an keleti részén, alig hogy trónra lépett.

 I. e. 202-ben Liu Pang 刘邦 Liúbāng császár, a Han-dinasztia alapítója, fővárost alapított Csanganban. Első palotája, a Changle-palota 长乐宫 Chánglè gōng (az örök boldogság palotája) a folyó túloldalán épült a Csin főváros romjain. Ezt hagyományosan Csangan vagy Xi'an alapításának dátumaként tartják számon. Két évvel később Liu Pang a Weiyang-palotát 未央宮 Wèiyāng gōng építette a modern Xi'an északi részén (a palota, amely még nem érte el középpontját). A Weiyang-palota a Földön valaha épült legnagyobb palota volt, 4,8 km² területen, ami 6,7-szerese a jelenlegi Tiltott Város méretének, vagy 11-szerese a Vatikán városának méretének.

Hányattatások

190-ben, a Három Királyság korszaka előtt nem sokkal történt felkelések és lázadások közepette, egy Tung Csuo 董卓 Dǒngzhuō nevű hatalomra törő hadúr Lojangból Csanganba helyezte át udvarát, hogy elkerülje más hatalomra törő hadurak ellene irányuló koalícióját.

Több száz évnyi zavargás után a Szuj-dinasztia 隋 Suí újra egyesítette Kínát 582-ben. A Szuj császár parancsára új fővárost építettek a Han főváros délkeleti részén, amelyet Taxingnek 大兴 Dàxìng (nagy virágzás) neveztek el. Három részre oszlott: a császári városra, a palotára és a polgári részre, összesen 84 km² területet foglalt magába a falakon belül. Akkoriban ez volt a világ legnagyobb városa. A Tang-dinasztia 唐 Táng Csanganra nevezte át a várost.

Xi'an a Tang-dinasztia végén, 904-ben pusztult el. A lakosokat kényszerítették, hogy a új fővárosba, Lojangba költözzenek. Csak egy kis része maradt lakott a városnak ezután. A Ming-dinasztia alatt egy új falat építettek 1370-ben, amely ma is épségben áll. A fal kerülete 11,9 km, magassága 12 m, és alapjánál 15-18 m vastag. Egy árok is épült a falakon kívül. Az új fal és az árok egy sokkal kisebb, 12 km²-es várost védtek.

1911 októberében, a Csing-dinasztia megdöntésével végződő forradalom során, a város északkeleti, falak között élő mandzsúkat lemészárolták. 1936-ban a Kínai polgárháború során történt Hszi'an-incidens során Csang Kaj-sek elrabolták és túszul ejtették a hadúr, Csang Hszie-liang, aki a kommunistákkal tárgyalt. Csang Hszie-liang 张学良 Zhāng Xuéliáng azt akarta, hogy Csang fogadja el az együesült frontot a kommunistákkal a japánok ellen. Az incidens a Kuomintangot (KMT) és a Kínai Kommunista Pártot fegyverszünetre kényszerítette, hogy a japán invázió ellen összpontosítsanak. 1949. május 20-án a kommunisták által irányított Népfelszabadító Hadsereg vette át Hszi'an városát a Kuomintangtól.

Földrajz és éghajlat

Xi'an a Guanzhong-síkságon található Senhszi tartomány középső-déli részén, egy ártéri síkságon, amelyet a környező nyolc folyó és patak alkot. A város átlagos tengerszint feletti magassága 400 méter, és az éves csapadékmennyiség 553 mm. Xi'an városi területe 34° 16' É 108° 56' K koordinátáin helyezkedik el. A Wei folyó 渭河 Wèi Hé biztosítja a város ivóvizét.

A város délen a Csin-hegység 秦岭 Qín lǐng északi lábánál, északon a Wei folyó partján helyezkedik el.

Az éghajlat szubtrópusi nedves, amely forró, nedves nyarakkal és hűvös telekkel jellemezhető. Az átlaghőmérséklet körülbelül -4°C a leghidegebb hónapban és +32°C a legmelegebb hónapban, az éves átlaghőmérséklet +13,2°C; az éves csapadékmennyiség 573 mm.

Az Agyagsereg

Csin Si Huang császár 秦始皇 Qín Shǐ Huáng mauzóleuma kétségkívül Xi'an legikonikusabb helyszíne. Ezt az archeológiai helyszínt 1974-ben helyi parasztok fedezték fel, és az agyagsereget, több mint 8000 életnagyságú agyagkatona, ló és kocsi gyűjteményét őrzi, amelyeket Kína első császárával temettek el, hogy a túlvilágon védje. Minden szobor egyedi, arcuk és kifejezéseik tükrözik a kor katonáinak egyéni vonásait.

Xi'an falai

Egy másik látnivaló Xi'an falai, amelyek a Ming-dinasztia 明 Míng idejéből származnak, és Kína egyik legjobban megőrzött falai közé tartoznak. Majd 14 kilométer hosszú, kiváló hely kerékpáros vagy gyalogos sétákhoz, panorámás kilátást nyújtva a modern és ókori városra.

A Muszlim Negyed

Xi'an muszlim negyede a Hui közösség 回 Huí otthona, kínai muszlimok, akik évszázadok óta telepedtek le a régióban. Ez az élénk negyed, szűk utcáival és forgalmas piacaival, kiváló hely az utcai ételek kóstolásához és a Xi'an Nagy Mecsetének felfedezéséhez, amely izgalmas keveréke az iszlám és a kínai építészetnek.

Gasztronómia

Xi'an gasztronómiája híres erőteljes ízeiről és változatos textúráiról. A helyi specialitások közé tartozik a roujiamo, amelyet gyakran "kínai hamburgernek" neveznek, és a biangbiang tészta 麺 miàn, széles és vastag, csípős és aromás szósszal tálalva. Ne hagyja ki a bárány- vagy marha-pao mo kóstolását, egy ízletes leves, amely lapostészta darabokkal díszített.

Múzeumok és kultúra

Azoknak, akik mélyebben szeretnék megismerni a kínai történelmet, a Senhszi Múzeum kimerítő gyűjteményt kínál, amely több évezrednyi tárgyat foglal magába, az első dinasztiáktól a modern korig. Emellett a Xi'an Művészeti Múzeum és különböző kortárs művészeti galériák betekintést nyújtanak a város felemelkedő művészeti életébe.