Kína nyelvei

81 nyelvet azonosítottak Kínában. A han, az országos nyelv, az egyik legbeszéltebb nyelv a világon. Kínában 55 nemzeti kisebbség használja saját nyelvét, és különböző szinten a hant. Néhány kisebbség több nyelvet használ.

A Kínában beszélt 81 nyelv közül 49 ugyanazt a nevet viseli, mint a nemzetiség, amely használja: han, zhuang, buyei, dai, ... A többi 32 nyelv különbözik a beszélőjük nemzetiségének nevétől. Például több mint 90 000 tibeti a gyarongot használja anyanyelveként.

A nyelvek nyelvjárásokra, alnyelvjárásokra és szlengre oszthatók. Általánosságban a nyelvjárási különbségek, amelyek a dél-kínai kisebbségi nyelvek között vannak, jelentősek. Bizonyos mértékben nehéz ezeket a nyelvjárásokat beszélő embereknek kommunikálniuk egymással. Az északi régióban a helyzet más, ahol a nyelvjárási különbségek kevésbé jelentősek, ami könnyebbé teszi a kommunikációt.

Két ugyanabba a nyelvbe tartozó nyelvjárás közötti különbség nagyobb lehet, mint két nyelv közötti. Ez az absztrakciós szintek különbségével függ össze, ahogy a legtöbb kínai nyelv esetében. Például a buyei beszélők kommunikálhatnak az északi zhuang beszélőkkel. A két nyelv közötti különbség kisebb, mint a déli és északi zhuang nyelvjárások közötti. Valójában a nyelvek és nyelvjárások osztályozásának kritériumai nem csak a nyelvek és nyelvjárások közötti távolságon alapulnak, hanem más összetett feltételeken is, amelyek a történelemhez, az etnikai identitáshoz, a nyelv alapján történő nemzetiség fejlődéséhez, a beszélők hozzáállásához és önazonosításához kapcsolódnak.

A kínai nyelvek öt nyelvcsaládba és tizenegy csoportba tartoznak. A nyelvek rokonsága a következőképpen alakul:

A sino-tibeti nyelvcsalád 40 nyelvet tartalmaz Kínában, amelyek négy csoportra oszthatók:

- A han nyelv (státusza egyenértékű egy nyelvcsoporttal a nyelvek osztályozási rendszerében) körülbelül 96%-át beszéli a lakosságnak.

- A tibeto-burmai csoport tartalmazza a tibeti, gyarong, cona monba, canglo monba, benghi-bogar, lhoba, yidu lhoba, darang deng, geman deng, qiang, yi, naxi, lahu, hani, bai, jino, nusu, anong, rouruo, jingpo, zaiwa, derung, achang, pumi és tujia nyelveket. Körülbelül 1,2%-át beszéli a kínai lakosság e csoport nyelveit.

- A zhuang-dong csoport tartalmazza a következő nyelveket: zhuang, buyei, dai, dong, shui, mulan, maonan, li, lakkia és gelao. 1,8%-át beszéli a kínai lakosság e csoport nyelveit.

- A miao-yao csoport tartalmazza a miao, she, bunu és mian nyelveket. Körülbelül 0,5%-át beszéli a lakosság e csoport nyelveit.

Az altaji nyelvcsalád 19 nyelvet tartalmaz, amelyek három csoportra oszthatók:

- A török csoport tartalmazza a következő nyelveket: ujgur, kirgiz, üzbég, tatár, salar, keleti yugur és tuva. Körülbelül 0,7%-át beszéli a lakosság e csoport nyelveit.

- A mongol csoport tartalmazza a mongol, daur, monguor, dongxiang, bao'an és nyugati yugur nyelveket. Körülbelül 0,32%-át beszéli a lakosság e csoport nyelveit.

- A mandzsu-tunguz csoport tartalmazza a mandzsu, xibe, hezhen, oroqen és evenki nyelveket. Körülbelül 0,5%-át beszéli a lakosság e csoport nyelveit.

Az ausztronéz nyelvcsalád 14 nyelvet tartalmaz, amelyek ugyanabba a csoportba tartoznak:

- Az indonéz csoport tartalmazza az atayal, amis, paiwan, bunun, rukai, puyuma, tsou, sedeq, saisiat, saaroa, kanakanavu, thao, yami, huihui nyelveket. Körülbelül 0,035%-át beszéli a lakosság e csoport nyelveit.

Az indoeurópai nyelvcsalád két nyelvet tartalmaz, amelyek a következő két csoportba tartoznak:

- Az iráni csoport, azaz a tadzsik, körülbelül 0,0023%-át beszéli.

- A szláv csoport, azaz az orosz, körülbelül 0,0003%-át beszéli.

Két nyelv nyelvrokonsága nem állapítható meg. Ezek a koreai és a gin (vietnámi), amelyek körülbelül 0,176%-át beszélik.