A kínai orvoslás

A kínai orvoslás, más néven hagyományos kínai orvoslás (中医 Zhōngyī), a Kínában és a kínai befolyás alatt álló országokban hagyományosan gyakorolt sajátos és eredeti orvosi rendszer. Ilyen országok például Japán (日本 Rìběn), Koreá (韩国 Hánguó) és Vietnám (越南 Yuènán).

A kínai orvoslás különböző terápiái közé tartozik az akupunktúra (针灶 Zhēnjiǐu) és a moxibusztió, a fitoterápia (草药 Cǎoyào), a diétás kezelés, a masszázs (Tuina, 提护招动 Tuīná) és a Qigong (气功 Qìgōng). Ezek a különböző terápiás módszerek egy eredeti elmélet által egyesülnek, amely mélyen gyökerezik a kínai gondolkodásban.

Ez az elmélet hangsúlyozza az ember és a természet közötti kapcsolatot a jin-jang (阴阳 Yīn-Yáng), az öt elem (五行 Wǔxíng), az Ég-Ember-Föld viszony (天人地 Tiān-Rén-Dì) és a lélegzetek (气 Qì) fogalmain keresztül, amelyek az univerzumot mozgatják. Ahogyan a természet, az egészséges ember is élvezheti ezek különböző aspektusai közötti egyensúlyt. A túlzások vagy hiányosságok megzavarják ezt az egyensúlyt, és betegségként nyilvánulnak meg. Ezeknek a rendellenességeknek számos oka lehet: rendezetlen életmód, külső (például hideglelés) vagy belső (az érzelmek) tényezők.

A kínai orvoslásban nem csak egy adott tünet ellen küzdenek, hanem az összes egyensúly helyreállítására törekednek. A betegségek megelőzése így fontos szerepet játszik a kínai orvoslásban. Más szavakkal, nem csak a betegség a tudás tárgya, hanem főként az egészség. Ez bizonyos alázatot feltételez a valósággal szemben. Az embernek alkalmazkodnia kell az univerzum ritmusához (道 Dào), és nem mindent megengedhet magának. Ez sajnos egy olyan gondolatmenettel áll szemben, amely a mai korban nagyon erős, és a szabadságot a korlátok hiányaként, nem pedig a felelős választásként határozza meg.

A különböző terápiák kombinálhatók. A választás gyakran az orvostól és a betegtől függ, a betegség, a lehetőségek és az egyéni ízlés alapján. Jegyezzük meg azonban, hogy a „kínai orvoslás” kifejezés Nyugaton azonnal az „akupunktúra” szóra asszociál, míg a kínai világban inkább a „fitoterápia” szóra. Valójában a tűk a kínaiaknak inkább félelmetesek, míg a növényeket könnyebben megtalálják, mint mi.

A „fitoterápia” kifejezés azt jelenti, hogy „a betegségek növényekkel történő kezelése”. Nem teljesen pontos a kínai orvoslásra, mivel a gyógyszerészetük ásványokat és állati részeket is tartalmaz.