Hungarian
en
fr
ar
bg
cs
da
de
el
es
fi
id
it
he
ja
ko
nl
pl
pt
ro
ru
sk
sv
th
tr
uk
A pinyin a kínai mandarin hivatalos átírása. A pinyin a latin ábécét használja, de nem úgy olvassuk, mint a franciát, ezért szükséges jól elsajátítani.
A pinyin hangszínek
A kínai mandarin nyelvben minden szótag öt különböző hangsúlyt (hangszínt) kaphat:
- 1. hangszín: 妈 (anya) magas hangszín (55)
- 2. hangszín: 麻 (kender) emelkedő hangszín (35)
- 3. hangszín: 马 (ló) süllyedő, majd emelkedő hangszín (214)
- 4. hangszín: 骂 (szidás) eső hangszín (51)
- 5. hangszín: 吗 (kérdőszó) semleges hangszín
A pinyin hangszínei a magánhangzókon jelölődnek. A hangsúlyt a középső magánhangzó kapja (a kínai nyelvben megkülönböztetjük az kezdő, középső és végső hangokat). Általában a fontosság sorrendje a következő: . Példa: . De a "" és "" esetén a hangsúly mindig a második betűn van: .
A pinyin mássalhangzói
Az F, L, M, S mássalhangzók és az Y magánhangzó úgy ejtendők, mint a franciában.
A franciában vannak zöngés mássalhangzók (a hangszálak rezgése kíséretében), mint a B, D, G, és a megfelelő zöngétlenek, mint a P, T, K.
A kínaiban megkülönböztetjük a zöngétlen mássalhangzókat és az aspiráltakat (egy kis levegő-robbanással az ejtéskor). A probléma az, hogy a kínai zöngétlen mássalhangzók megfelelnek a francia zöngés mássalhangzók írásának: a pinyin B-je úgy ejtendő, mint a francia P, stb.
Itt egy táblázat a zöngétlen mássalhangzókról és az aspirált megfelelőikről a pinyinben:
| Zöngétlenek | Aspiráltak |
|---|---|
| B (mint a francia P) | P |
| D (mint a francia T) | T |
| G (mint a francia K) | K |
| S (mint a francia S) | C (mint a robbanós TS') |
| X (mint az S, de a nyelv hátával) | Q (mint a robbanós TS', de a nyelv hátával) |
| SH (mint a francia CH) | CH (mint a robbanós TCH') |
A pinyin H-je úgy ejtendő, mint a spanyol jota.
A W úgy ejtendő, mint az angolban (vagy mint a francia WA = 'houa').
Figyelem! Az R úgy ejtendő, mint a francia J, de a nyelv hátrább van görbítve.
A kínaiban bizonyos mássalhangzók a nyelv hegyével ejtendők, míg mások, amelyek nem léteznek franciában, a nyelv hátával (a nyelv hegye ekkor az alsó fogak mögött van).
| A nyelv hegyével | A nyelv hátával | |
| Mint a francia S | S | X |
| Mint a robbanós TS' | C | Q |
| Mint a francia DZ | Z | J |
A pinyin magánhangzói
Az A úgy ejtendő, mint a franciában: ya, wa, la, ma,...
Az O majdnem úgy ejtendő, mint a franciában, de egy nagyon enyhe 'u' van az O előtt: MO = 'MuO', PO = 'PuO'.
Az E nagyon nyíltan ejtendő, mint az 'œuf' vagy 'neuf' franciában: le, me, te, …
Ha Y, I vagy U előzi meg, akkor az E úgy ejtendő, mint az É franciában: xue, xie, ye, jie,...
Az I úgy ejtendő, mint egy kis zárt E franciában (le, feu,...) a 'sziszegő' mássalhangzók után: S, SH, C, CH, Z, ZH és R. (SI = 'se', SHI = 'che', RI = 'je',...)
A többi mássalhangzó után az I úgy ejtendő, mint az I franciában: mi, ni, li,...
Az U-nak is két ejtése van. Úgy ejtendő, mint a francia U a Y, J, Q és X után. Ha trémával van ellátva Ü, akkor mindig úgy ejtendő, mint a francia U.
A többi mássalhangzó után és tréma nélkül a pinyin U-ja úgy ejtendő, mint a francia OU: wu, mu, lu,...
A pinyin összetett magánhangzói:
Az OU úgy ejtendő, mint az 'o' franciában, de egy kis 'e' követi: OU = 'Oe'. DOU = 'TOe', LOU = 'Loe',...
Az AN úgy ejtendő, mint az 'anne' franciában (akkor is, ha U előtt áll). De az IAN úgy ejtendő, mint az 'iène' franciában.
Az EN úgy ejtendő, mint az 'eune' (mint a 'jeune') franciában.
Az IN úgy ejtendő, mint az 'in' angolban.
Az UN úgy ejtendő, mint az 'OUeN' franciában (jegyezzük meg a kis 'e'-t az OU és az N között).
Az AI úgy ejtendő, mint az 'aïe' franciában.
Az EI úgy ejtendő, mint az 'eille' franciában.
Az UI úgy ejtendő, mint a 'oué' és 'oui' között franciában. 'OUÉï'-nek is írhatnánk.
Magánhangzó + NG úgy ejtendő, mint az angolban. Nem kell a G-t a végén úgy ejteni, mint a franciában, a G 'meghal' a torkban: ANG, ING, ENG, ONG.
A pinyin hangszíneinek változatai
Egy szótag hangsúlya megváltozhat a környező szótagok hangsúlyától függően:
Ha két harmadik hangszín követi egymást, az első második hangszínné változik: => .
Ez a változás szóbeli, de általában nem jelölik írásban.
A harmadik hangszín süllyedése leáll lent (21), ha a szótagot bármely másik szótag követi. Különben a harmadik hangszín teljes egészében (214) ejtendő.
A tagadás 不 negyedik hangszínen van egyedül és az 1., 2. és 3. hangszín előtt. A 4. hangszín előtt második hangszínű lesz: ,...
Egyedül az 'egy' szám 一 első hangszínen van. A 4. hangszín előtt a szótag második hangszínt kap: . A többi hangszín előtt a szótag negyedik hangszínt kap: .
