Az Észak és Dél Dinasztiák korszaka (南北朝 , 420-589) döntő fordulópontot jelent a kínai művészet történetében, amelyet az Észak és a Dél közötti különböző fejlődések jellemeznek.
Történelmi kontextus és hatások
A Keleti Jin bukása után 420-ban Kína versenyző királyságokra oszlott: a déli dinasztiákra (南朝 ) és az északi dinasztiákra (北朝 ). Ez a politikai szétforgácsolódás két különböző művészeti áramlatot hozott létre:
- Délen: Az irodalmi és tájképi hagyományok virágzása
- Északon: A buddhista és nomád hatások szintézise

Déli Dinasztia (5. század)
Méretek: 19 × 38 × 6 cm
Felfedezés helye: Dengxian (邓县 ), Henan
Déli művészeti innovációk
A déli udvarokban három művészeti forradalom bontakozott ki:
- Tájképfestészet: Az első tájképi elvek kódifikálása Hszie Ho (谢赫 ) "Hat elvével"
- Kalligráfia: A szabályos (楷书 ) és a futó (草书 ) stílusok tökéletesítése
- A művészet autonómiája: Az első esztétikai elméletek, amelyek függetlenek a rituális funkcióktól
Északi buddhista reneszánsz
Az északi dinasztiák (Északi Vej, Északi Csi) a kínai buddhista művészet olvasztótégelyévé váltak:
- A Longmen (龙门 ) sziklaszentélyek alapítása 494-ben
- Az indiai, közép-ázsiai és kínai hatások szintézise
- A "finom nedves ruhák" stílusának (曹衣出水 ) fejlődése

Északi Dinasztia, Csi Királyság
Tunhuang (敦煌 ) falfestmény

Északi Dinasztia, Vej Királyság
Guyang-barlang (古阳洞 ), Longmen

Északi Dinasztia, Vej Királyság
Metszet kőszarkofágon
Technikai forradalmak
Ez az időszak döntő előrelépéseket hozott:
- Porcelán: Az első igazolt termelések (Anyang sírok, 575)
- Szobrászat: Elbeszélő domborítások technikái
- Festékek: A lapis lazuli kék és a malachit zöld bevezetése
Alapító mesterek
A fő művészek, akik ezt az időszakot jellemezték:
Művészeti örökség
Ez az időszak lerakta az alapjait a Tang aranykorának: a déli hagyományok (irodalmi elegancia) és az északi hagyományok (szobrászati erő) szintézise, a festészeti műfajok kódifikálása, és a buddhizmus intézményesítése, mint a művészi ihlet fő forrása.