A kínai művészet története a neolitikumtól a Csin-dinasztiáig (-206)

Neolitikum (-5150 - -2190 i.e.)

Jangsaó kultúra (körülbelül -5000 - -3000 i.e.)

A festett kerámia az egyik fő eredménye ennek a kornak. A Jangsaó kultúra kerámiái komplex geometriai mintákkal díszítettek, gyakran spirál vagy cikcak mintákkal. Ezek a kerámiák tanúsítják azt a műszaki tudást, amely egy struktúrált társadalmat tükröz. Az edények háztartási célokra, valamint temetkezési szertartásokra szolgáltak.

Lungsan kultúra (körülbelül -2500 - -2000 i.e.)

A Lungsan kultúra fekete kerámiája jelentős fejlődést mutat. Extrém finom, egyes darabok olyan könnyűek, hogy "tojáshéj kerámiának" nevezik őket. A dombormű díszítések, gyakran pigmentek nélkül készülnek, nagy műszaki tudást mutatnak. Ezek a kerámiák egy hierarchikusabb társadalmat is illusztrálnak, ahol a szimbolikus tárgyak fontosabb szerepet játszanak.

Hszia-dinasztia (körülbelül -2200 - -1600 i.e.)

Bár a Hszia-dinasztia részben mitikus, az archeológiai nyomok, mint az Erlitou kultúra nyomai, utalásokkal szolgálnak ennek a kornak művészetére. Az Erlitou bronzedényei vékony falukkal tanúsítják a metallurgia fejlődését és egy már kifinomult szertartásokra orientálódott társadalmat.

Sang-dinasztia (-1600 - -1046 i.e.)

Rituális bronz művészet

A Sang-dinasztia alatt a bronz művészet technikai tökéletesség csúcsára jutott. Az edények formái harmonikusak, gyakran monumentálisak, és a díszítő motívumok idővel gazdagodnak, kezdetben absztraktak, majd zoomorfok (sárkányok, tigrisek, madarak). Ezek az tárgyak lényegesek voltak a vallási és temetkezési szertartásokhoz.

Vörös lakk és jáde

A Sang-dinasztia jellegzetessége a lakk, gyakran vörös, amely fára alkalmazva tartós tárgyakat hozott létre. A jáde szobrok, egy szent anyag, mesterséges virtuozitást mutatnak és rituális célokra szolgáltak.

Csontjósolás

A Sangok jósoltak állatcsontokra, különösen ökör lapockacsontjára vagy teknősbékapáncélokra vésett feliratokkal. Ezek a feliratok, amelyek jósoló csontokként ismertek, a legrégebbi kínai írás formái.

 

 

 

 

Csou-dinasztia (-1046 - -256 i.e.)

Nyugati Csou-korszak (Hszí Csou) (-1046 - -771 i.e.)

A Csou-dinasztia elején a bronz művészet enyhén hanyatlott, részben a hódítások során foglyul ejtett mesterek használata miatt. Ez a korszak azonban hosszabb feliratok megjelenését látta a bronzedényeken, ami egy formálisabb írás felé történő fejlődést mutat. A minták geometriaiak maradnak, de bizonyos merevséggel.

Írás bambuszon

A Csou-dinasztia alatt az írás bambuszcsíkokra kezdődött, ami új lépést jelentett az írott szövegek archiválásában és terjesztésében.

Írás bambuszon. Csucsien stílus.
 

Keleti Csou-korszak (Tung Csou) (-770 - -256 i.e.)

Ez a korszak politikai töredezetséggel, de intenzív művészi és intelektuális kreativitással is jellemezhető.

A harcoló államok korszaka (-475 - -221 i.e.)

A művészet fejlődése

Ebben a korszakban a művészet sokféle világi motívummal és több különböző kulturális entitás hatásával diverzifikálódott. Erős stílusosítás figyelhető meg a mintákban, amely bonyolult fonálzat és élénk színkontrasztok jellemezhetik. A királyi sírok gyakran díszes falfestményekkel vannak díszítve.

Bronz művészet és figurális jelenetek

A harcoló államok korszakának mesterei kiterjesztették a bronzmunka határait, az edények gyakran narratív jelenetekkel, mint például vadászatok, amelyek a fémbe vannak ágyazva.

Szárnyas ember
 

Vadászjelenet, amely egy bronz edénybe van ágyazva
 

Híres festők és kalligráfusok a harcoló államok korszakából: Csing Csün.

Csin-dinasztia (-221 - -206 i.e.)

Csin Si Huang és a monumentális művészet

Az első Csin császár, Csin Si Huang híres arról, hogy egyesítette Kínát és standardizálta a kultúra számos aspektusát, az írástól a súlyokig és méretekig. A művészet a Csin-dinasztia alatt határozottan az állam szolgálatában állt, nagyszabású és katonai esztétikával. A legemblematikusabb példa a Hszianban eltemettett agyagsereg, amely ezres nagyságú, természetes méretű katonákat ábrázol, tanúsítva a császár hatalmát és gazdagságát.

Színes ló egy lakk edényen
Az edény magassága: 22.8 cm, maximális átmérője 24.2 cm
 

Híres festők és kalligráfusok

A Csin-korszak nevezetes művészai között található Csing Csün, valamint a Lie Ji, Li Szi és Cseng Miao kalligráfusok, akik olyan műveket hagytak hátra, amelyekben a technikai pontosság és szigor mindenhol jelen van.