Hungarian
en
fr
ar
bg
cs
da
de
el
es
fi
id
it
he
ja
ko
nl
pl
pt
ro
ru
sk
sv
th
tr
uk
Kína története (中国 ) több évezredre nyúlik vissza, ami az egyik legrégebbi és legbefolyásosabb civilizációvá teszi a világtörténelemben. Az első emberi településektől a modern technológiai fejlesztésekig Kína központi szerepet játszott Ázsia és a világ kulturális, gazdasági és politikai fejlődésében.
Az Első Társadalmak és Dinasztiák (i.e. 3. évezred - i.e. 221)
Az első kínai civilizáció nyomai a neolitikus időszakra nyúlnak vissza a 仰韶 és 龙山 kultúrákkal. i.e. 2100 körül a félig legendás első dinasztia, a 夏 jön létre. Azt követi a 商 dinasztia (i.e. 1600-1046), amely állatcsontokra és teknőspáncélokra vésett írásokat hagyott maga után, az első kínai írásbeliség példáit.
A 周 dinasztia (i.e. 1046-256) követi a Shangokat, és bevezeti az „Égi Mandátum” (天命 ) fogalmát, amely az uralkodók isteni jogát igazolja. Ez az időszak látja a nagy gondolkodási iskolák kialakulását, beleértve a konfuciánusokat (儒学 ), a taoistákat (道教 ) és a legalistákat (法家 ).
Az Egyesített Birodalom: Qin és Han Dinasztiák (i.e. 221 - i.sz. 220)
A 秦 dinasztiát 秦始皇 alapította, aki i.e. 221-ben egyesítette Kínát és létrehozta a centralizált állam alapjait. Qin Shi Huang ismert a 长城 (Nagy Fal) építésének megkezdéséről és hatalmas mauzóleumáról, amelyet a 兵马俑 (agyaghadsereg) őrzi.
A 汉 dinasztia (i.e. 206 - i.sz. 220) következik a Qin dinasztia után, és területi expanzió, gazdasági virágzás és technológiai innovációk korszakát jelenti. Ebben az időszakban nyílik meg a 丝绸之路 (selyemút), amely Kínát összeköti Közép-Ázsiával és Európával.
Tang és Song Dinasztiák: Kína Aranykora (618-1279)
A 唐 dinasztia (618-907) gyakran a kínai kultúra aranykorának tekintik. Ez egy nagy elérések korszama a művészetek, az irodalom és a diplomácia terén. 长安 (ma Xi'an), a főváros, az egyik legnagyobb metropolisz lesz a világon.
A 宋 dinasztia (960-1279) alatt Kína gazdasági és technológiai forradalmat él meg. A kínaiak feltalálják a nyomtatást, a mágneses iránytűt és a lőport, olyan találmányokat, amelyek megváltoztatják a világot.
A Mongol és Ming Birodalmak (1279-1644)
Kínát a mongolok hódítják meg 忽必烈 (Kubiláj kán) vezetésével, aki megalapítja a 元 dinasztiát (1279-1368). Ez az időszak növekvő nyugati kapcsolatokat hoz, különösen 马可波罗 (Marco Polo) utazásainak köszönhetően.
A 明 dinasztia (1368-1644) visszaállítja a kínai uralmat, és nagy vállalkozásokba kezd, mint a Nagy Fal újjáépítése és a 紫禁城 (Tiltott Város) építése 北京 -ben. 郑和 admirális tengeri expedíciói Kelet-Afrikáig terjesztik ki a kínai befolyást.
Qing Dinasztia és a Modern Kor (1644 - XX. század)
A 清 dinasztia (1644-1912), amelyet a mandzsuk (满族 ) vezetnek, Kína utolsó császári dinasztiája. Fokozatos hanyatlás jellemezi a külső inváziók és a belső felkelések miatt. Az ópiumháborúk (鸦片战争 ) és a nyugati hatalmak által kényszerített egyenlőtlen szerződések jelentősen meggyengítik a birodalmat.
1912-ben kikiáltják a Kínai Köztársaságot (中华民国 ), ami véget vet több mint 2000 éves dinasztikus uralomnak. Egy polgárháborúk és a japán invázió elleni harc időszaka után 1949-ben 毛泽东 vezetésével megalakul a Kínai Népköztársaság (中华人民共和国 ).
A Mai Kína
Ma Kína az egyik legerősebb gazdasági és politikai hatalom a világon. Kulturális örökségének megőrzése mellett továbbra is fontos szerepet játszik a nemzetközi színtéren.
Kína története végtelen forrása a csodálkozásnak, amely felfedi egy olyan civilizáció sokszínűségét, amely képes volt az idők során állandóan fejlődni. Ez az emberi szellem gazdagságának és ellenállóképességének fényes bizonyítéka.
