A Tavasz Fesztiválja

Kulcsszavak kínaiul:
Tavasz Fesztivál: 春节 Chūnjié 
Kínai Újév: 过年 guònián
A Nyúl Éve: 兔年 tùnián 
Ünnepi hangulat: 兔年大吉 tùnián dàjí
Holdnaptár: 阴历/农历 yīnlì / nónglì

Eredetileg mezőgazdasági ünnep, a Tavasz Fesztiválja a kínai holdév első napjára esik, amely körülbelül húsz-harminc nappal van lemaradva a Gergely-naptár újévétől. A Sang-dinasztia idejére (i.e. 17-11. század) nyúlik vissza, és az év elején az isteneknek vagy ősöknek bemutatott áldozatokból alakult ki.

A parasztok ezt az évszakot használták ki, hogy jó termésért imádkozzanak. A téli napforduló után a második holdhónapra esik, és egy tizenkét éves ciklus része (12 földi ág), amelyek mindegyike egy állatot szimbolizál: patkány, ökör, tigris, nyúl, sárkány, kígyó, ló, juh, majom, kakas, kutya és disznó.

Mint a karácsony a nyugati országokban, a Tavasz Fesztiválja a legfontosabb ünnep Kínában. Ez a nap, amikor az egész család összegyűlik. Azoknak, akik elhagyták szülőföldjüket, haza kell térniük. Ezért minden évben, több mint tíz nappal az ünnep előtt, a közlekedés intenzívebb, mint valaha. Ezen a napokon tömegek áradnak hullámokban a vasútállomásokra, buszállomásokra és repülőterekre.

Az ünnep előtti este és az első hónap első három napja a legfontosabbak. Petárdák felrobbantása a Tavasz Fesztiváljának egyik jellegzetes hagyománya. A petárdák robajával el lehet űzni a démonokat, és a petárdák hangjára imádkoznak béke és boldogságért.

Több hagyományos kínai ünnep a mezőgazdasági tevékenységekből ered. Az ókorban, amikor a parasztok gazdag termést arattak, nyilvános ünnepségeket szerveztek. Természeti katasztrófák idején áldozatot mutattak be az isteneknek és az ősöknek, hogy kegyeiket nyerjék el. Az évszakok váltakozása, mint a tavaszi virágzás és az őszi holdfény, szintén felkeltette bennük a szép napok iránti vágyat. Végül ezek az tevékenységek gyakoriakká váltak és rituálévá alakultak. A Tavasz Fesztiválja a legnagyobb ilyen ünnep Kínában. Ahogy tudjuk, eredetileg egy áldozat volt, amelyet télen mutattak be az ősközösségben. A tél vége és a tavasz kezdete között a klán nagy gyűlést tartott, ahol a résztvevők vadászati, halászati és mezőgazdasági termékeket hoztak. Ezeket az ételeket áldozatul mutatták be Istennek, majd az ősöknek, a természetre (hegyek, folyók, nap, hold és csillagok) adott áldásért. A szertartás után megosztották az áldozati ajándékokat, táncoltak és énekeltek telhetetlenül.

Az ünneplés kezdetben nem volt szabályos. Később szokássá vált minden tél végén. Az évek során az előző év utolsó napjai és a következő év első napjai között határozták meg. Az ősközösség összeomlása után az áldozat forma és tartalom szempontjából is megváltozott. Ünneppé vált, amely jelzi az előző év távozását és az új év érkezését, innen ered a Tavasz Fesztiválja neve.

A hagyományos kínai ünnepek dátumait a holdnaptár szerint határozzák meg. A Tavasz Fesztiválja megkezdődik az új holdévvel. Kínaiul Guo Niannak is nevezik (szó szerint: átkelni 过 guò az éven 年 nián), de ennek a kifejezésnek más etimológiát is adnak: „távol tartani magunkat a Nian szörnytől”.

A Nian eredetéről különböző legendák léteznek. A legelterjedtebb változat szerint a Nian egy ősi legendás vadállat volt. Testét egy ököré, fejét egy oroszláné alkotja. A hegyek mélyén bujkálva, kisebb állatokat falt étkezésként. A tél csúcspontján, a zsákmány hiánya miatt elhagyta barlangját, és a közeli falvakba ment, ahol háziállatokat és még embereket is fogott. Félelmükben a falusiak elhagyták otthonaikat. Hosszú idő után az emberek rájöttek, hogy a Nian, bár kegyetlen, három dolgotól félt: a vörös színtől, az eleven tüztől és a süketítő zajtól. Így találtak módot arra, hogy megakadályozzák a Nian faluba való belépését.

Ezért, a Nian szörny megérkezése előtt a ház ajtaját vörösre festették, és előtte tüzet gyújtottak. Emellett a falusiak tárgyakat ütöttek, hogy zajt csináljanak. Így a bestia többé nem mert bemenni.

Ez a taktika később hagyománnyá vált, amely évről évre folytatódik. Később az emberek rájöttek, hogy a bambusz, ha egyszer meggyullad, robbanásszerű hangot ad ki. Az évek során a meggyulladt bambusz helyét petárdák vették át. Ezen hagyomány szerint a mai kínaiak még mindig petárdákat robbantanak a Tavasz Fesztiválja alatt.