A XII.1. Yan Yuan kérdezte Konfucióstól a tökéletes erényről, a Mester így válaszolt:– A magunk legyőzése, a szívünk tisztaságának helyreállítása, ez az erény. Ha egy nap legyőzöd magad, és helyreállítod a szív tisztaságát, akkor az egész világ mondja, hogy tökéletes az erényed. A tökéletes erény a magunkon múlik, nem másokon.Yan Yuan mondta:– Kérlek, magyarázd el, hogy mi az a tökéletes erény gyakorlása.A Mester így válaszolt:– Szemeid, fülöd, nyelved, minden legyen tisztaságban.Yan Yuan mondta:– Bár nem vagyok okos, ha megengedsz, megpróbálom ezt követni.XII.2. Zhonggong kérdezte Konfucióstól a tökéletes erényről. A Mester így válaszolt:– Ha kilépsz a házból, legyél odafigyelő, mintha egy tiszteletreméltó vendéget látnál; ha irányítod a népet, legyél olyan szorgalmas, mintha egy fontos áldozatot mutatnál be. Ne tegyél másokkal azt, amit ne szeretnél, hogy veléd tegyenek. A fejedelemségben senki nem panaszkodik rád, a családban senki sem panaszkodik rád.Zhonggong mondta:– Bár nem vagyok okos, ha megengedsz, megpróbálom ezt követni.XII.3. Sima Niu kérdezte Konfucióstól a tökéletes erényről. A Mester így válaszolt:– Az erényes ember beszéde szigorú.Sima Niu mondta:– Ha szigorú a beszéde, ez az erény?A Mester így válaszolt:– Ha szigorú a cselekedete, miért nem lenne szigorú a beszéde?XII.4. Sima Niu kérdezte Konfucióstól a bölcsről. A Mester így válaszolt:– A bölcs nem bánkódik, nem fél.Sima Niu mondta:– Ha nem bánkódik, nem fél, ez a bölcs?A Mester így válaszolt:– Ha a szíve tisztán van, miért bánkódna, miért félne?XII.5. Sima Niu bánatosan mondta:– Mindenkinek vannak testvérei, csak én nem vagyok ilyen.Zixia így válaszolt:– Hallottam, hogy az élet és a halál a sorsnak van rendelve, a gazdagság és a tisztelet a mennynek. A bölcs figyel a magán viselkedésére, udvarias és pontos a kötelezettségei teljesítésében. A négy tenger között mindenki testvére. Miért bánkódnál, ha nincsenek testvéreid?XII.6. Zizhang kérdezte Konfucióstól a bölcsességről. A Mester így válaszolt:– Ne fogadd el a beszédet, amely lassan bejut az ember szívébe, vagy a panaszokat, amelyek fájdalmat okoznak, mintha megvágott vagy megdöfött volna valaki. Ez a bölcsesség. Ne fogadd el a beszédet, amely lassan bejut az ember szívébe, vagy a panaszokat, amelyek fájdalmat okoznak, mintha megvágott vagy megdöfött volna valaki. Ez a távollátó bölcsesség.XII.7. Zigong kérdezte Konfucióstól a kormányzásról. A Mester így válaszolt:– A kormányzónak kell biztosítania, hogy elég legyen az élelem, elég legyen a hadsereg, és a nép megbízik benne.Zigong mondta:– Ha absolut szükséges, hogy elhagyjunk egyet a három közül, melyiket?– Az élelmet, válaszolta Konfucius.– És ha még egyet is elhagyunk, mondta Zigong, melyiket?– Az élelmet, válaszolta Konfucius, mert mindenkor voltak emberek, akik meghaltak, de ha a nép nem bíz benne a kormányzóban, akkor már nem állhat.XII.8. Ji Zicheng mondta:– A bölcsnek elég a természetes erénye, miért kellene a műveltség?Zigong így válaszolt:– Sajnos, Úr, így beszélsz. Négyes fogat nem lehet olyan gyors, mint a nyelv. A műveltség, mint a természet, a természet, mint a műveltség. A tigris és a leopárd bőre, mint a kutyáké és a juhoké, ha a szőr le van szedve.XII.9. Ai, Lu hercege így szólt You Ruóhoz:– Ez évben a termés rossz, nincs elég pénzem a kiadásokra, mit tegyek?You Ruo így válaszolt:– Miért nem szednél be a földtermés tizedét?A herceg így mondta:– A két tized nem elég, hogy egy tizedet szedjek be?You Ruo így válaszolt:– Ha a nép elégnek rendelkezik, a herceg is elégnek rendelkezik minden alattvalójával. Ha a nép nem rendelkezik eléggel, a herceg sem rendelkezik eléggel.XII.10. Zizhang kérdezte Konfucióstól, hogy hogyan lehet nagy erényt szerezni és hogyan lehet megkülönböztetni a tévedést.A Mester így válaszolt:– A nagy erény szerzése az, hogy főleg a hűséghez és az őszinteséghez kell ragaszkodnod, és az igazságot kell követned. Szereted valakit, és azt akarod, hogy éljen, de utálod valakit, és azt akarod, hogy meghaljon. Ha szereted valakit, és azt akarod, hogy éljen, de azt is akarod, hogy meghaljon, akkor tévedsz. Nem a gazdagság miatt, hanem azért, mert másként viselkedik.XII.11. Jing, Qi hercege kérdezte Konfucióstól a kormányzásról. Konfucius így válaszolt:– A herceg legyen herceg, a hivatalnok legyen hivatalnok, az apa legyen apa, a fiú legyen fiú.A herceg így mondta:– Jó! Ha a herceg nem herceg, a hivatalnok nem hivatalnok, az apa nem apa, a fiú nem fiú, akkor ha van rizs, hogy enni tudok?XII.12. A Mester így mondta:– You olyan ember, aki egy szóval elintézi a peret.Zilu soha nem hagyott el nem teljesített ígéretet.XII.13. A Mester így mondta:– Hallgatom a peres ügyeket, én is ember vagyok, de a cél az, hogy ne legyen per.XII.14. Zizhang kérdezte Konfucióstól a kormányzásról. A Mester így válaszolt:– A kormányzásban ne lassulj el, és legyél hűséges.XII.15. A Mester így mondta:– A bölcs segít másokat a jóra, de nem a rosszra. A közönséges ember ellentétes.XII.16. A Mester így mondta:– A bölcs segít másokat a jóra, de nem a rosszra. A közönséges ember ellentétes.XII.17. Ji Kangzi kérdezte Konfucióstól a kormányzásról. Konfucius így válaszolt:– A kormányzás az igazság. Ha te, Úr, az igazság útján jársz, ki merne nem járni?XII.18. Ji Kangzi aggodalmában a tolvajok miatt megkérdezte Konfucióstól. Konfucius így válaszolt:– Ha te, Úr, nem akarsz, akkor még ha jutalmat is adnál, nem lopnának.XII.19. Ji Kangzi kérdezte Konfucióstól a kormányzásról, és így szólt:– Nem tehetném meg, hogy megöljem az igazságtalanokat, hogy a nép igaz legyen?Konfucius így válaszolt:– Te, Úr, kormányzod, miért kellene megölni? Te akarod a jó dolgot, és a nép is jó lesz. A herceg erénye, mint a szél, a nép erénye, mint a fű. A szél fúj, és a fű meghajlik.XII.20. Zizhang kérdezte Konfucióstól, hogy hogyan lehet a bölcsnek nevezni valakit.A Mester így mondta:– Mit nevezsz bölcsnek?Zizhang így válaszolt:– A fejedelemországban mindenki ismeri, a családban is mindenki ismeri.A Mester így mondta:– Ez a hírnevet jelent, nem a bölcsességet. A bölcs egyszerű, igazságos és szereti az igazságot. Figyel a szavakra, és megfigyeli az arcot. Gondoskodik, hogy alacsonyabb legyen a másoknál. A fejedelemországban is bölcs, a családban is bölcs. Az, aki csak hírnevet szeretne, csak látszatot mutat, de a cselekedetei ellentétesek. Önmagát igaznak tartja, és biztos benne, hogy igaz. A fejedelemországban is hírnevet szeretne, a családban is hírnevet szeretne.XII.21. Fan Chi, aki Konfucióssal sétált a Wu Yu-hegy alatt, így szólt:– Kérlek, magyarázd el, hogy hogyan lehet nagy erényt szerezni, hogyan lehet javítani a hibáinkon, és hogyan lehet megkülönböztetni a tévedést.A Mester így válaszolt:– Jó kérdés! Először a gyakorlat, nem a birtok. A saját hibáid ellen harcolj, ne mások ellen. Egy pillanatban haragban, megveszed magad és a hozzádat tartozókat, ez a tévedés.XII.22. Fan Chi kérdezte Konfucióstól az erényről.– Az emberek szeretését jelent, mondta a Mester.Fan Chi kérdezte Konfucióstól az okosságról.– Az emberek ismeretét jelent, mondta a Mester.Fan Chi nem értette, a Mester így mondta:– Az igazakat emelj magasabb pozícióba, és a gonoszakat távolítsd el. Így a gonoszok is igazak lesznek.Fan Chi elment, és Zixiától kérdezte:– Mostanában a Mesterhez mentem, és megkérdeztem, hogy mi az okosság. A Mester így válaszolt: Az igazakat emelj magasabb pozícióba, és a gonoszakat távolítsd el. Így a gonoszok is igazak lesznek. Mit jelent ez?Zixia így mondta:– Nagyon értelmes. Shun, aki az egész világ ura lett, kiválasztotta a tömegből és megemelte Gao Yaót; a gonoszok messzire távoztak. Tang, aki az egész világ ura lett, kiválasztotta a tömegből és megemelte Yi Yin-t; a gonoszok messzire távoztak.XII.23. Zigong kérdezte Konfucióstól a barátságról. A Mester így mondta:– Beszélj igazságosan és józanul a barátaiddal. Ha nem fogadják el, akkor abbahagyd, ne bántsad magad.XII.24. Zengzi így mondta:– A bölcs barátokat szerez a műveltségével, és a barátság segít a tökéletesedésben.
