Laozi 22. fejezet

Kínai szöveg

曲qū则zé全quán，枉wǎng则zé正zhèng；
洼wā则zé盈yíng，弊bì则zé新xīn；
少shǎo则zé得dé，多duō则zé或huò。
是shì以yǐ圣shèng人rén抱bào一yī为wéi天tiān下xià式shì。
不bù自zì见xiàn，故gù明míng；
不bù自zì是shì，故gù彰zhāng；
不bù自zì伐fá，故gù有yǒu功gōng；
不bù自zì矜jīn，故gù长cháng。
夫fú惟wéi不bù争zhēng，故gù天tiān下xià莫mò能néng与yú之zhī争zhēng。
古gǔ之zhī所suǒ谓wèi“曲qū则zé全quán”，岂qǐ虚xū语yǔ？
故gù成chéng全quán而ér归guī之zhī。

Fordítás

Ami hiányos, az lesz teljes.
Ami görbe, az lesz egyenes.
Ami üres, az lesz tele.
Ami elhasznált, az lesz új.
Kevés vággyal (kevés kívánsággal) elnyerjük a Taót; sok vággyal (kívánsággal) tévedünk.
Ezért a Szent megőrizi az Egységet (a Taót), és ő a világ mintaképe.
Nem mutatkozik, ezért ragyog.
Nem igazolja magát, ezért kiemelkedik.
Nem dicsekszik, ezért van érdeme.
Nem büszkélkedik, ezért fölötte áll másoknak.
Nem versenyzik, ezért nincs a birodalomban, aki versenyzhetne vele.
Az ősi mondás: "Ami hiányos, az lesz teljes" – üres szavak voltak-e ezek?
Amikor az ember valóban tökéletessé válik, (a világ) aláveti magát neki.

Megjegyzések

A első hat mondat (az "ezért" részig) mind az ősektől származó kifejezések.

E szerint a 曲 qū (népies jelentése: "görbe") itt a 缺 quē jelentésében áll, vagyis "aminek valami hiányzik ahhoz, hogy teljes legyen", például a Hold, amely még nem teljes. Ezt a kifejezést és a következőt átvitt értelemben kell érteni. (Összehasonlítás: XLI., XLV. fejezet.) E: A első hat mondatot később magyarázza 老子 Lǎozǐ, amikor azt mondja: Megőrizi az Egységet és a világ mintaképe; nem mutatkozik, ezért ragyog stb.

Például a földigiliszta, 蚯蚓 qiūyǐn, amely görbülve és nyújtózva mozog.

Amikor a föld alacsony és mélyedésben van, a víz ott gyűlik össze. Ez a mondat (E) azt jelenti, hogy aki alázatos, hamarosan felemelkedik (szó szerint: "növekedést kap").

Azaz aki a sötétséget keresi, napról napra fényesebben ragyog.

A 少则得 shǎo zé dé azt jelenti: Törvényt csinál abból, hogy a lényegre törekszik. A 多则惑 duō zé huò azt jelenti: Akinek széles körű ismeretei vannak, kevés fontos dolgot birtokol.

A 寡 guǎ "kevés dolog" és a 多 duō "sok dolog" kifejezésekkel C gazdagságra vagy tanulmányok által szerzett ismeretekre gondol. A Tao gyakorlásában, mondja, nincs sok vágyunk, mert a dolgok nagy száma zavart okoz. Ha sok gazdagságod van, elvakít; ha sok tudást szereztél, a tudás túlzása vakká tesz.

A Szent elfelejti az óvatosságot, lemond a tanulmányokról, és szívét egy dologra összpontosítja; ezért éri el a Taót. Ezért mondja a szerző: "Kevés vággyal elnyerjük (a Taót); a sok téveszt meg minket."

A kor emberei sok mindent akarnak ismerni és látni, de csak távolodnak a Taótól. Ezért mondja a szerző: "A sok (dolog vagy vágy) megzavar minket."

Az Egységgel azonosul, és akkor azt kívánja, hogy minden ember kövesse példáját.

Nem dicsekszik és nem mutatkozik.

Érdemei vannak és nem dicsekedik, ezért a világ visszaadja (tulajdonít neki) a nagy dolgok érdemét.

Mások fölé helyezve nem él vissza előnyével.

Alázatosan (szó szerint: "meghajolva") követi mások tanácsait.

Vitatkozunk, mert van énjünk (németül: das Ich), azaz individualitásunk. A Szent nem vitatkozik, mert felszabadult az én-től. A legszebb erény a felszabadulás az én-től; és akkor ki tud a birodalomban vitatkozni vagy versenyzni velünk?

B szerint: Az emberek szívből örülnek és őszintén alávetik magát neki. A Szenthez kell visszakövetkeztetni (归 guī) az érdemet.

C szerint: Visszatérnek (归 guī) eredeti egyszerűségükhöz.