Laoci 2. fejezete

Kínai szöveg

天tiān下xià皆jiē知zhī美měi之zhī为wéi美měi, 斯sī恶è已yǐ; 皆jiē知zhī善shàn之zhī为wéi善shàn, 斯sī不bù善shàn已yǐ.
故gù有yǒu无wú相xiāng生shēng, 难nán易yì相xiāng成chéng, 长cháng短duǎn相xiāng形xíng, 高gāo下xià相xiāng倾qīng, 音yīn声shēng相xiāng和hè, 前qián後hòu相xiāng随suí.
是shì以yǐ圣shèng人rén处chǔ无wú为wéi之zhī事shì, 行xíng不bù言yán之zhī教jiào, 万wàn物wù作zuò焉yān而ér不bù辞cí, 生shēng而ér不bù有yǒu, 为wéi而ér不bù恃shì, 功gōng成chéng而ér弗fú居jū.
夫fú惟wéi弗fú居jū, 是shì以yǐ不bù去qù.

Fordítás

A világon, amikor mindenki a szépséget szépnek ismeri, megjelenik a csúfság.
Amikor mindenki a jót jónak ismeri, megjelenik a gonosz.
Ezért a létezés és a nem-létezés egymást hozza létre.
A nehéz és a könnyű egymást egészíti ki.
A hosszú és a rövid egymást határozza meg.
A magas és az alacsony egymástól függ.
A hangok és a hang harmóniában vannak egymással.
Az előző és a következő egymást követi.
Ezért a bölcs a nem-cselekvés útján jár el.
Tanít szavak nélkül.
Minden lény megjelenik, és ő nem utasítja őket el.
Teremt, de nem birtokol.
Cselekszik, de nem vár el semmit.
Amikor munkája befejeződött, nem időz el nála.
Pontosan azért, mert nem időz el nála, soha nem hagyja el.

Megjegyzések

E: Az őskorban minden nép igazságos volt, és nem tudták, hogy gyakorolják az 义yì "igazságosságot". Szerették egymást, és nem tudták, hogy gyakorolják az 仁rén "emberiességet". Őszinték voltak, és nem tudták, hogy gyakorolják az 信xìn "őszinteséget". Betartották ígéreteiket, és nem tudták, hogy gyakorolják a szavakban való hűséget. Ennek az az oka: minden nép egyenlően jó és erényes volt; ezért nem tudták megkülönböztetni az erények árnyalatait (szó szerint, "nem tudták, hogy a morális szépség és a jó, τό καλόν, τό αγαθόν, különböző"). De a későbbi századokban a bűn megjelenése először tanította meg őket a morális szépség felismerésére; a gonosz megjelenése először tanította meg őket a jó felismerésére. Amikor a kor még romlottabbá vált, a szépség és a jó még fényesebben ragyogott.

E: A következő összehasonlítások célja, hogy mutatják: a morális szépség és a bűn, a jó és a gonosz egymást emelik ki ellentétük által (szó szerint, "formát adnak egymásnak"), és mutatják egyenetlenségüket és különbségüket.

老子Lǎozǐ azt mondja, hogy amint valaki látja a morális szépséget, felismeri a bűn létezését (szó szerint, "丑chǒu"). Amint valaki észreveszi a jót, felismeri a gonosz létezését. Az embernek sötétben kell tartania szívét és megújítania természetét; el kell felejtenie a morális szépséget és a bűnt, a jót és a gonoszt. Ha nem gondol többé a morális szépségre, akkor nincs többé bűnös cselekedet számára; ha nem gondol többé a jóra, akkor nincs többé gonosz cselekedet számára.

A: A 有yǒu "létezés" látványa alapján elképzelhetővé válik a 无wú "nem-létezés".

B: A 无wú "nem-létezés" létrehozza a 有yǒu "létezést"; a 有yǒu "létezés" létrehozza a 无wú "nem-létezést". A lények, nem létezhetnek örökké, végül visszatérnek a 无wú-hoz.

B: Ha nem lennének nehéz dolgok (难nán), nem tudnánk könnyű dolgokat (易yì) végezni; ha nem lennének könnyű dolgok (易yì), hogyan tudnánk nehéz dolgokat (难nán) végezni? A könnyű a nehézből származik; a nehéz a könnyűből származik.

B: Valami rövid (短duǎn) voltát egy hosszú (长cháng) dologhoz való összehasonlítás által ismerjük fel, és fordítva. 刘戬夫Liú Jiǎnfū: Amikor valaki látta a daru (鹤hè) lábának hosszát, felismeri, mennyire rövid a kacsa (鸭yā) lába, és fordítva.

B: Ha felmászom egy magaslatra (高gāo) és lenézek, észreveszem, mennyire alacsony a föld (低dī). Ha síkságon vagyok és felnézek, lenyűgöz a hegy (高gāo) magassága.

B: Hangok (声shēng) harmonizálása hangok (音yīn) ismerete nélkül nem lehetséges; hang nélkül nem alakíthatunk ki hangokat.

C szerint ez a szakasz a hangra (声shēng) és az visszhangra (响xiǎng) vonatkozna, amely egy mély völgy mélyéről válaszol.

B: Amikor látom, hogy ez az ember előttem (前qián) megy, felismerem, hogy előttem jár, és követem; ha hátam mögött (后hòu) látom, felismerem, hogy előtte megyek, és követ. Az utóbbi helyzet az előzőből származik; az előző helyzet az utóbbiból származik.

E: A bölcs (圣人shèngrén) a 道Dào-t használja a világ megváltoztatására. Tevékenységét a 无为wúwéi "nem-cselekvés" alkotja; tanításait a 不言bùyán "nem-beszélés, csend" (azaz (C) példával tanít, nem szavakkal). A lényegesre koncentrál, és nem támaszkodik a mellékesre. A világ megváltozik és utánozza. Akik nem erényesek, megreformálják szokásaikat, és a kiemelkedő erény átmegy a szokásokba.

A: Mindegyikük mozog (hogy megszülessen); nem utasítja el őket, és nem állítja meg fejlődésüket. E: Minden lény a bölcs (圣人shèngrén) támogatását kérve születik. Mindent megadhat nekik, amire szükségük van, és nem utasítja el őket.

E: Megteremtheti őket (生shēng), de nem tekinti őket tulajdonának.

E: Megteheti őket azzá, amik, de soha nem számít rájuk haszon reményében.

E: Amikor érdemei beteljesülnek, életének végéig idegennek tekinti őket, és nem ragaszkodik hozzájuk. — A: Nem dicsekszik képességeivel.

E: Nem ragaszkodik érdemeihez (功gōng); ezért vannak érdemei. Ha ragaszkodna érdemeihez, ha dicsekedne velük, teljesen elveszítené őket.

Aliter A: A boldogság (福fú) és az erény (德dé) állandóan fennmarad; soha nem hagyja el.