Laozi 68. fejezet

D: A 士 shì (vagyis írástudó) itt „hadvezér”-t jelent.

Másképp E, Ou-yeou-thsing szerint: Az őskorban a 士 shì azokat jelölte, akik harci szekéren harcoltak.

Csiao-hong: A harcosok azok, akik a leginkább versengenek. Lao-ce a metaforikus értelemben említi őket, hogy azt mondja, aki a Tao-t gyakorolja, nem kell versengenie, azaz alázatosan engedjen a másoknak. — A három első mondatban Lao-ce olyan harcosokat idéz, akik csak szükségből harcolnak, és ügyelnek, hogy ne térjenek el a Tao-tól.

C: Aki kiválóan tud 士 shì (E szerint Ou-yeou-thsing értelmezése szerint: harcos, aki szekéren harcol) vagy hadvezér lenni, becsüli az erényt és nem becsüli a harci bátorságot.

E: Aki kiválóan tud harcolni, a nyugalom és a lelki nyugalom elsőbbséget élvez, nem adja magát a dühnek. Lao-ce ezeket a két példát használja átmenethez.

E: (Az uralkodó) aki kiválóan tud győzni az ellenségen, gyakorolja a Tao-t az ősi templomokban és a palotákban, és akkor az ellenségek önként adóznak meg. Azok, akik hadakat toboroznak, népet mozgósítanak, harcolva minden okosságukat kipróbálják, és alig tudják legyőzni őket, azok a legrosszabb rendű harcosok.

E: Aki embereket alkalmaz, de nem áll alárendelve őket, nem tudja használni az erejüket. Aki tud embereket alkalmazni, miután alárendelte magát, az egész birodalom örül és szívesen szolgál.

B: Megveti a büszkeség érzeteket, amelyek felnagyítják az embert saját szemében, alázatos és szerény, és akkor mindenki szívesen enged neki és szeret, ha alkalmazza őket.

E: Ez válasz a korábbi mondatra: „Aki kiválóan tud győzni az ellenségen”.

E: Ez válasz a korábbi mondatra: „Aki kiválóan tud embereket alkalmazni”.

Ugyanott: Az ember, akinek az erénye a nem versengés, nem használ fegyvereket vagy harci szekereket, és az egész birodalom alárendeli magát neki.

Aki tudja alkalmazni az emberi erőket, nem fáradkozik, hogy mutassa a tudását és átlátását, és az egész birodalom jól irányított.

E: Az Éghez való egyesüléssel a Szent ember erénye. Ez volt a magas ősi kor útonállása.