A kínai nyelv grammatikája elég egyszerű: nincsenek nyelvtani nemek (hímnem/nőnem), nincsenek számok (egyes/többes szám), nincsenek igeidők: a szavak változatlanok. Ezért a szavak helye nagyon fontos, és mint látni fogjuk, logikus rendet követ (amely gyakran a miénkkel ellentétes). A kontextus nagy szerepet játszik abban, hogy például tudjuk, egy vagy több dologról van-e szó.
Egyszerű mondat a mandarin kínaiban
A mandarin kínaiban az egyszerű mondat a következő mintát követi:
A melléknévi ige
De az első meglepetés: a 好 „jól lenni, jól lenni” úgynevezett melléknévi igének tekintendő, azaz a „jó” melléknév már magában hordozza az „lenni” vagy „menni” jelentést. Tehát nem kell toldalékokat hozzátenni a kínai melléknevekhez.
Ezeknek a melléknévi igéknek (jó lenni, fáradt lenni, boldog lenni stb.) az a sajátossága, hogy kijelentő módban összehasonlítást feltételeznek. Így a 我好 nem teljes mondat, és így lehetne fordítani: „Én jól vagyok, míg pedig …” („te pedig nem vagy jól”, például a mondatot befejezve).
A hasonlítás eltüntetéséhez és egy teljes mondat kialakításához hozzá kell tenni a 很 határozószót.
Tehát a „Jól vagyok” mondat kínaiul: 我很好
De vajon ez a mondat „Jól vagyok.” vagy „Nagyon jól vagyok.”-ként fordítandó? Írásban nem lehet különbséget tenni, tehát bizonytalanság áll fenn. Viszont hangosan, ha a 很 nincs hangsúlyozva, az „Jól vagyok.”-t jelent.
Hallgassa meg:
Ha a 很 hangsúlyos, akkor az „Nagyon jól vagyok.” jelentést hordozza.
Hallgassa meg:
Nincsenek igeidők
A kínaiban nincsenek igeidők:
我很好。 Jól vagyok.
你很好。 Te jól vagy.
他很好。 Ő jól van.
A kérdő mondat
A mandarin kínaiban a teljeskörű (vagy általános) kérdés nagyon egyszerűen épül fel:
Példa: 你好吗？ Jól vagy?
Megjegyzés:
- mivel ez nem kijelentő mondat, a melléknévi ige (好 „jól lenni”) nem feltételez összehasonlítást. Tehát nem kell hozzátenni a 很 határozószót. Ha mégis hozzáadjuk, akkor az „Nagyon jól vagy?”-t jelenti: 你很好吗？
- a kínai kérdésekben nincs alanyfordítás. A mondatszerkezet ugyanaz marad: „alany + ige + tárgy”.
A 也 határozószó
A 也 határozószó, amelynek jelentése „szintén”, „is”. Mint minden határozószónak a kínaiban, ez is a ige előtt, vagy több határozószó előtt, amelyek egy ige előtt állnak. Ez a kínai nyelvtan általános szabálya.
Példa: 我也很好。 Én is (nagyon) jól vagyok.
Ahogyan a példában is látható, a franciában „én is” nem igével működik, de a kínaiban igen. Kínaiul egy határozószónak mindig igével kell működnie. A 我也。 tehát nem lehetséges.
Végül, ha több határozószó követi egymást, a 也 mindig az első helyen áll:
你很不客气，他也很不客气。 Te egyáltalán (nagyon nem) vagy udvarias, ő sem.
Kis megjegyzés: a 也不 „sem”-ként fordítandó a franciában.
