Laozi 16. fejezete

Kínai szöveg

致zhì虚xū极jí， 守shǒu静jìng笃dǔ。
万wàn物wù并bìng作zuò， 吾wú以yǐ观guān其qí复fù。
夫fú物wù云yún云yún， 各gè归guī其qí根gēn。
归guī根gēn曰yuē静jìng， 静jìng曰yuē复fù命mìng， 复fù命mìng曰yuē常cháng， 知zhī常cháng曰yuē明míng。
不bù知zhī常cháng， 忘wàng作zuò， 凶xiōng。
知zhī常cháng容róng， 容róng能néng公gōng， 公gōng能néng王wáng， 王wáng能néng天tiān， 天tiān能néng道dào， 道dào能néng久jiǔ， 没mò身shēn不bù殆dài。

Fordítás

Akinek sikerült elérnie az üresség csúcsát, szilárdan őrzi a nyugalmat.
Az ezer lélek együtt születik; majd látom, hogy visszatérnek.
Virágzásuk után mindegyikük visszatér gyökerehez.
A gyökerekhez való visszatérés a nyugalom.
A nyugalom az életbe való visszatérés.
Az életbe való visszatérés a állandóság.
Az állandóság ismerete a megvilágosodás.
Akinek nincs ismerete az állandóságról, rendetlenségbe fullad és szerencsétlenséget vonz magára.
Akinek ismerete van az állandóságról, tágas a lelke.
Akinek tágas a lelke, igazságos.
Akinek igazságos, király lesz.
Akinek király, az éghez társul.
Akinek az éghez társul, utánozza a Taót.
Akinek utánozza a Taót, hosszú ideig fennmarad; életének végéig nem lesz kitéve veszélynek.

Megjegyzések

E: Az üresség (虚, xū) és a nyugalom (静, jìng) a természetünk gyökere (alapja). Miután életet kaptunk, hagyjuk, hogy az érzéki dolgok magukkal ragadjanak, és elfelejtjük gyökerünket. Ezért aki gyakorolja a 道t (Dào), elszakad a létezőktől (szó szerint „a létezéstől vagy a létől”), hogy eljusson az ürességhez; felszabadul a mozgástól, hogy eljusson a nyugalomhoz. Folytatja a felszabadulást egyre inkább, és így eléri az üresség és a nyugalom csúcsát. Ekkor magánvágyai teljesen eltűnnek, és visszatérhet eredeti természetének állapotába. Az üresség és a nyugalom nem két különböző dolog. Sosem láttunk üres dolgot, amely ne lett volna nyugodt, vagy nyugodt dolgot, amely ne lett volna üres. A filozófus 关尹子 (Guānyǐnzǐ) mondja: Ha mozogsz, elveszted egyensúlyodat; ha nyugodt maradsz, magadhoz térsz. A 道 (Dào) nem távol van tőlünk, mégis nehéz elérni a csúcsát. Az emberekkel él, mégis nehéz megszerezni. Ha kiürítjük szívünket a vágyaktól (azaz levetkőzzük vágyainkat), a szellem belép lakhelyére. Ha minden szennyeződést eltávolítunk (szívünkből), a szellem ott telepedik le.

Ugyanaz a filozófus még azt is mondja: Az üresség nem elszigetelt az embertől (nem érhetetlen számára); de csak a Szent tudja megtalálni az üresség útját (tudja teljesen üressé tenni szívét). Ezért mondja 关尹子 (Guānyǐnzǐ): bár velük él, nehezen szerezhetik meg.

E: A szellem (神, shén) a legtiszteletreméltóbb lény. Ha egy szálloda nem tökéletesen tiszta, egy tiszteletreméltó ember megtagadja, hogy ott lakjon. Ezért mondják: Ha (a szív) nem tökéletesen tiszta, a szellem nem lakik ott.

E: A 并作 (bìng zuò) kifejezés azt jelenti: „együtt születnek”. (王弼: Wáng Bì) 老子 (Lǎozǐ) nem látja őket születni, de látja őket visszatérni. [] a 作 (zuò) szót 动 (dòng) „mozgásba lendül” szóval magyarázza. 老子 (Lǎozǐ) (E) azt mondja, hogy a létezők mozgásba lendülnek (növnek, hogy elérjék fejlődésüket), és végül visszatérnek gyökereikhez, azaz ahhoz a forráshoz, ahonnan származnak.

老子 (Lǎozǐ) (E) megvilágítani kívánja a nyugalom megőrzésének művészetét (szó szerint „az utat, amelyet követni kell a”); ezért az érzéki tárgyakból vett bizonyítékokkal magyarázza gondolatát.

C szerint a 云云 (yún yún) kifejezés itt a növényekre és fákra vonatkozik, amelyek bőven nőnek; de jobb E-vel alkalmazni az összes létező élettevékenységére. A mozgás (életmozgás) a nyugalomból származik. Miután mozgásban voltak, minden létező szükségszerűen visszatér a nyugalomhoz, mert a nyugalom a gyökereikhez hasonló (azaz az eredetük). Ezért mondják, hogy a gyökerekhez való visszatérés a nyugalomba való belépést jelenti.

E: Születéskor az ember nyugodt (még nincs szenvedélye): ez a természet ajándéka, amelyet az égtől kapott. Ha megőrzi a nyugalmat, visszatérhet eredeti állapotába. Ha mozgásba lendül, az érzéki dolgokat kergeti és elveszti (elveszti ezt a születési nyugalmat). Ebből látható, hogy a nyugalom megőrzése az életbe való visszatérést jelenti. (Fentebb azt mondták, hogy az életmozgás a nyugalomból származik.)

Minden alkalommal, amikor egy fát ültetünk, mondja a kommentátor 乌尤卿 (Wū Yóuqīng), tavasszal és nyáron az élet a gyökérből indul, felfelé halad és elterjed az ágakon és leveleken. Ezt nevezik 动nak (dòng) vagy mozgásuknak. Ősszel és télen az élet lefelé halad, visszatér és elrejtőzik a gyökérben. Ezt nevezik 静nek (jìng) vagy nyugalmuknak.

Úgy gondolom, mondja a kommentátor 司马迁 (Sīmǎ Qiān) (E), hogy több magyarázó a növényekre és fákra alkalmazta ezeket (a mozgás és nyugalom szavakat), mert a szövegben látták a 归根 (guī gēn) kifejezést, szó szerint „visszatérés a gyökerekhez”. De ezek a szavak az előző szakaszhoz tartoznak: „Az ezer lélek együtt nő”. A szerző általánosan vizsgálja minden létező elvét, és biztosan nem szabad azt mondani, hogy kifejezetten a növényekre és fákra gondol.

E: A világon csak a szellemi élet elvei (神明, shénmíng) állandóak. Minden más dolog változásnak van kitéve; állandótlanok. Akinek birtokában van a 道 (Dào), szellemét a nyugalom őrzi; az élet és halál nagy változásai nem változtathatják meg. Akinek visszatérhet életének elvéhez, állandónak nevezik. De akinek nem sikerül visszatérnie életének elvéhez, eltorzul és véletlenszerűen sodródik, mintha az árral vinne. Milyen állandósága lehet?

E: Ebből látható, hogy akik nem ismerik az állandóságot, vakok.

E: Mivel akik nem ismerik az állandóságot, rendetlenségbe fulladnak és szerencsétlenséget vonzanak magukra, látható, hogy akik ismerik az állandóságot, egyenesek és boldogok.

E: Akinek nincs ismerete az állandóságról, nem teheti üressé szívét, hogy befogadja és elviselje a létezőket. De akinek ismerete van az állandóságról, végtelenül üres a szíve (szó szerint „mint a 太虚, tàixū”). Nincs olyan létező, amelyet ne tudna befogadni és elviselni. De akinek nem sikerül befogadnia és elviselnie őket, szűk az útja (szó szerint „a 道ja szűk”, Dào xiá). Kisebb jótéteményeket tehet, de nem mutathat nagy igazságosságot. Akinek sikerül befogadnia és elviselnie a létezőket, végtelenül igazságos és pártatlan, és mentes a részrehajlás által ihletett különös érzésektől.

Igazságos, pártatlan és semleges lenni azt jelenti, hogy birtokolja a király útját vagy a királyként való uralkodás művészetét. Ezért mondja 老子 (Lǎozǐ): 公乃王 (gōng nǎi wáng) („Igazságos, és akkor király lesz”).

E: Az ég útja (天道, tiāndào) rendkívül igazságos. A király, mivel rendkívül igazságos, útja egyesülhet az éggel vagy az ég útjával.

E: A 道 (Dào) egyenlően táplálja minden létezőt; csak az ég utánozhatja. A király útja egyesülhet az éggel, és akkor utánozhatja a 道t (Dào).

E: Akinek birtokában van a 道 (Dào), érdemeit (jótetteit) minden létezőre, minden teremtményre kiterjeszti. Szellemei fényesek, üresek, nyugodtak és mozdulatlanok.

Ez B értelme, amely a 莫甚 (mò shèn) szavakat 终身 (zhōngshēn), „életének végéig” kifejezéssel magyarázza.