3. lecke nyelvtana

3. rész: nyelvtan

Ebben a részben megismerkedünk a 是 ige, a kérdőszók 什么 és 谁, a birtokos partikula 的, a kínai nevek szerkezete, valamint a 学生 és 同学 szavak közötti különbség vizsgálatával.

A 是 ige

A 是 (shì) ige a kínai nyelvben sokkal ritkábban használatos, mint a francia nyelvben.

Emlékszik még az 1. részben tárgyalt melléknévi igékre?

Ezek például: 好 hǎo "jó", 客气 kèqi "udvarias", 老 lǎo "öreg" és 高兴 gāoxìng "boldog, vidám".

Ezeket a szavakat illetően két fontos szabályt kell megjegyezni:
1- kijelentő mondatokban ezeknek a szavaknak a jelentése összehasonlítást fejez ki. Példa: 他老 "ő öreg, de...". A hasonlítás elhagyásához a 很 hěn ("nagyon") határozószót kell hozzátenni: 他很老。 "Ő (nagyon) öreg."
2- a melléknévi igék magukban foglalják az "lenni" jelentést, ezért nem szabad a 是 igét (shì) melléknévi igékkel használni.

A következő mondat tehát hibás: 他是老。
Ez azonban a leggyakoribb hiba a franciául beszélő tanulók körében.

A 是 ige (shì) tehát csak főnevekkel használatos:
他是老师。 Tā shì lǎoshī. Ő tanár.
他是谁？ Tā shì shéi? Ki ő?
她是我的同学。 Tā shì wǒ de tóngxué. Ő a osztálytársam.

A hiányos kérdés: 什么 és 谁

Az előző részben már láttuk a teljes kérdést, vagyis azt, amire "igen" vagy "nem" válasszal lehet válaszolni. Ezt a kérdést úgy képezzük, hogy a mondat végére a 吗 ma partikulát tesszük.
Példa: 你是老师吗？ Nǐ shì lǎoshī ma? Tanár vagy?

A hiányos kérdés olyan kérdés, amire nem lehet "igen"-nel vagy "nem"-mel válaszolni. Olyan információt kérdezünk vele, ami kiegészíti a mondatot. Ilyenkor kérdőszavakat használunk.

Ebben a részben két fontos kérdőszót tanulunk meg:

A 什么 shénme "mit" vagy "melyik" jelentésű, és tárgyak vagy fogalmak leírására szolgál.
A 谁 shéi "ki" jelentésű, és személyek leírására szolgál.

A hiányos kérdésekkel kapcsolatban a legfontosabb, hogy a kérdőszó ugyanazon a helyen áll, ahol a válaszban szereplő szó – nem invertáljuk a szórendet.

他是谁？ Tā shì shéi? Ki ő?
他是李老师。 Tā shì Lǐ lǎoshī. Ő Li tanár.

你叫什么名字？ Nǐ jiào shénme míngzi? Mi a neved?
我叫月月。 Wǒ jiào Yuèyue. Yueyue-nak hívnak.

A 他 és 她 személyes névmások

A kínai nyelvben a "ő" személyes névmás (férfi és nő esetén is) pontosan ugyanúgy hangzik: tā. A két változat azonban különböző karakterekkel íródik:

他 tā : ő (hímnem)
她 tā : ő (nőnem)

Ennek a különbségnek a mai írásmódja viszonylag újkeletű a kínai nyelv történetében. A 20. század elején vezették be az európai nyelvek hatására. A beszélt nyelvben a kontextusból kiderül, hogy férfiról vagy nőről van-e szó.

Összefoglalásban a már tanult személyes névmások:
我 wǒ : én
你 nǐ : te, ön
他 tā : ő (hím)
她 tā : ő (nő)
我们 wǒmen : mi
你们 nǐmen : ti, önök
他们 tāmen : ők (hímnem)
她们 tāmen : ők (nőnem)

A 的 birtokos partikula

A 的 de birtokos partikula, amelynek segítségével a meghatározó és a meghatározott szó közötti kapcsolatot fejezzük ki a következő szerkezet szerint:

Példa: 老师的名字 lǎoshī de míngzi a tanár neve: a meghatározott szó a "név", a meghatározó pedig kiegészítő információt ad: a tanár neve, nem valaki másé.

Ez a partikula "birtokos" is lehet, de a birtokon kívül más meghatározó szerep is lehet. A meghatározó lehet egy szó, de akár egy egész mondat is (amit a franciában általában mellékmondattal fordítanak).

Példa: 叫月月的学生 a "Yueyue-nak hívott tanuló(k)"

Figyelje meg, hogy a szerkezet a franciával ellentétes! Ez fontos, hogy ne keverjük össze a hasonló csoportokat:
老师的学生 lǎoshī de xuéshēng a tanár tanulói
学生的老师 xuéshēng de lǎoshī a tanulók tanára

Ugyanez a szabály vonatkozik a személyes névmásokra is, amelyek birtokos melléknevekké válnak:
我的 : enyém, az enyém
你的 : tiéd, a tied
他的 : az övé (férfi)
她的 : az övé (nő)

Példa:
我的老师 wǒ de lǎoshī : a tanárom
她的同学 tā de tóngxué : az osztálytársa (nő)

A meghatározott szó gyakran kimarad (vagy ismeretlen). Ekkor a birtokos melléknevek névmásként működnek:
我的 : az enyém
李老师的 : Li tanáré / Li tanáré(i)

A kínai nevek szerkezete

A kínai nyelvben a családnév (姓 xìng) mindig megelőzi a keresztnevet (名字 míngzi). Ez éppen a franciával ellentétes!

Példa: 李明 Lǐ Míng – a 李 a családnév, a 明 pedig a keresztnév.

A kínai családnevek általában egyetlen karakterből állnak (kivételt jelentenek a néhány ritka kétkarakteres családnevek). A keresztnevek egy vagy két karakterből épülnek fel.

Udvarias megszólítás esetén a családnevet egy megszólítási formával együtt használjuk:
李老师 Lǐ lǎoshī : Li tanár
王先生 Wáng xiānsheng : Wang úr

A 学生 és 同学 szavak közötti különbség

A 学生 xuéshēng "tanuló" vagy "diák" jelentésű, és általános értelemben bármely tanulót vagy diákot jelölhet.
Példa: 他是学生。 Tā shì xuéshēng. Ő diák.

A 同学 tóngxué "osztálytárs" jelentésű. A 同 ("együtt") és 学 ("tanul") szavakból áll, tehát olyan embereket jelent, akik együtt tanulnak. Ez a szó egyben kapcsolatot is kifejez.
Példa: 她是我的同学。 Tā shì wǒ de tóngxué. Ő az osztálytársam.

Összefoglalásként: a 学生 a státuszt jelöli (valaki diák), míg a 同学 a kapcsolatot (együtt tanulnak valahol). A tanár a 同学 szót használja a diákjai megszólítására, gyakran többes számban: 同学们 tóngxuémen .

A 同学 szót megszólításként is használják, például tanárként, úrként vagy hölgyként: 李同学 "Li diáklány".

A 同学 megszólításként való használatát könnyen felismerhetjük, mert mindig egy családnév előzi meg.