Hányféleképpen is kérdezhetjük a 多 és a 几 szavakkal?
A kínaiban a „hány?” kérdést két fő módon tesszük fel, a kontextustól és a várható válasz mennyiségétől függően.
1. A 多 igei melléknév előtt
A 大 igemelléknév „nagy”-ként fordítható, térfogatra vagy korra vonatkozóan.
中国很大。 Kína nagy.
大人 Felnőttek.
Figyelem! A „régi” azt jelenti: 老 .
A kínaiban a „sok” szó, a 多 is „hány?”-ként használható igemelléknév előtt:
中国人很多。 A kínaiak sokan vannak.
你多大？ Hány éves vagy? (szó szerint: „Te mennyire vagy idős?”)
A 多 ige ilyen használata olyan kérdéseket tesz lehetővé, amelyek nehezen fordíthatók franciára, de léteznek a kínaiban:
她多美？ „Mennyire szép ő?” (szó szerint: „Ő mennyire szép?”)
他多好？ „Mennyire kedves ő?” (szó szerint: „Ő mennyire kedves?”)
A „hány éves vagy?” kérdésre, a 你多大？ válaszát ig nélkül adjuk meg:
Példa: „17 éves vagyok”: 我十七岁。
A 岁 kifejezést kizárólag a kor években való megadására használjuk.
2. A 几
Amikor egy gyereknek tesszük fel a kérdést, azt is mondhatjuk: 你几岁？
Valójában a „hány?” kérdőszó, a 几 akkor használatos, amikor a válasz tíznél kevesebbnek (körülbelül) becsült. Tíz feletti válasz esetén egy másik kérdőszót használunk, a 多 szót. Erről bővebben egy másik leckében lesz szó.
Emlékeztető
Ha egy gyerek korát kérdezzük, 你几岁？ mondjuk (a válasz tíznél kevesebb lesz).
Ha egy felnőtt korát kérdezzük, 你多大？ mondjuk.
A számok felépítése 99-ig
Megtanultuk a 0-tól 10-ig a számokat a szókincsben. Ez elég egyszerű, kivéve a nulla írásmódját: 零 de írható 〇 is, ami egyszerűbb, de kevésbé hagyományos. Az HSK-szint vizsgákon a nullát 零 formában írják, tehát ezt kell ismerni.
A kínaiak is használják (sőt gyakran) az indo-arab számokat, de ismerni kell a kínai számokat is, amelyek szintén általánosan elterjedtek.
Tíz után a sorozat elég logikus:
11 十一
12 十二
13 十三
...
19 十九
Majd: 20 二十
21 二十一
22 二十二
stb.
Ez nagyon egyszerű, és nincs semmi különleges, csak ne adjunk hozzá egy „egy”-et a 10-től 19-ig: 一十, 一十一 stb.
FIGYELEM!
Ne mondd 一十二 a 12-re, hanem egyszerűen 十二.
A kérdő mondat alternatív formája
Megismertük a teljes kérdést, amelynek végén 吗 áll, illetve a hiányos kérdést, amely egy kérdőszóval (kérdő névmással) (谁？ , 什么？ ) kezdődik.
Létezik egy másik szerkezet a teljes kérdésre, amelyben a ige megkettőződik, tagadás és ige váltakozik:
Például a 吗 kérdés:
他是老师吗？ Tanár-e?
Ugyanígy lehet feltenni:
他是不是老师？ Tanár-e?
Ezt a szerkezetet alternatív kérdő mondatnak hívjuk.
Két megjegyzés:
- a mondat végére nem szabad feltenni a 吗 partikulát.
- ez a kérdés nem úgy fordítható, hogy „Tanár-e vagy sem?”
Mi a különbség a 吗 kérdés és az alternatív kérdő mondat között?
- Két különbség van, egy kisebb és egy jelentősebb:
- a kisebb különbség, hogy az alternatív formát gyakrabban használják szóban, míg a 吗 kérdést inkább írásban.
- a jelentősebb különbség, hogy az alternatív formával nem használható módosítószó (很，也).
Tehát a következő mondat helyes:
她也姓李吗？ Ugyanolyan vezetéknevű-e, mint Li?
De a következő mondat helytelen:
她也姓不姓李？
Utolsó megjegyzés: az alternatív kérdő mondatban, ha egy ige két szótagú (például 高兴 „boldog”, 客气 „udvarias”), akkor általában (de nem kötelező) csak az első szótagot használjuk az első igében:
她高不高兴？ Boldog-e?
De mondhatjuk így is:
她高兴不高兴？ Boldog-e?
Példák a párbeszédből:
你是不是中学老师？ Középiskolai tanár vagy?
Ha módosítószó van
Ha a kérdésben módosítószó van (mint a 也 „is”), akkor nem használható az alternatív formátum. A 吗 partikulás formát kell használni.
Példa a párbeszédből: 他也是大学生吗？ Ő is egyetemista?
Nem mondhatjuk: 他也是不是大学生？
A jelző a főnév előtt
A kínaiban a jelző (vagy determináns) mindig a meghatározott főnév előtt áll. Ugyanaz a logika, mint a 的 partikulával (determináns + 的 + meghatározott), de ez utóbbi egyfajta összehasonlítást, „kiemelést” fejez ki egy csoportból.
Példák a párbeszédből:
中学老师 : középiskolai tanár (szó szerint: „középiskola tanár”)
大学老师 : egyetemi tanár
A 的 partikulával:
中学的老师 : középiskolai tanár (ha más szintektől akarjuk megkülönböztetni).
Itt is megfigyelhető a francia nyelvvel ellentétes szerkezet: a determináns (中学 vagy 大学) a meghatározott előtt áll (老师).
